minimum ezer sztorival lógok itt a nagyérdeműnek, de mentségemre is legalább ennyi ok szolgáljon, ugyhogy maradjunk annyiban, hogy ami késik nem múlik. már csak nagyon keveset kell aludni és lesz itt mindenféle vizuális élmény a múlt évből legfőképpen, addig pedig tessék elfogadni nekem igazolnak a hiányzást.

az utibeszámolóim sorát kegyetlen igazságatalnsággal a leges-legfrissebb anyaggal kezdeném, de kizárólag csak azért, mert Ancsika…nem Kandriska…nem… Andriska könyörtelenül feladta a labdát, és meg mihamarabb szeretném tovább passzolni Haminak. szóval, ami ott kimaradt most láthatóvá válik itt csak ma, csak tőlem, csak nektek, de ha mégsam akkor majd a Hami… óje!

vigyázat! rettentő nagyon hosszú olvasmány következik, kizárólag erős idegzetűeknek.